1896-ban hagyta jóvá a Magyar Királyi Belügyminisztérium a Körmendi Katolikus Legényegylet alapszabályát. A millecentená-rium jegyében emlékezünk meg az évfordulóról.

A mozgalom alapítója Adolph Kolping 1849-ben hét iparos legénnyel alapította meg a Katolikus Legényegyletet Kölnben. 1856 májusában már Pesten is megalapította az első Legényegyletet, amelynek az év végére 400 tagja volt. Az első világháborúig a magyar királyság területén 80 fölött volt az egyesületek száma, s hozzávetőlegesen nyolcezer iparos legényt tömörített. Ezek közé tartozott a körmendi is, amely alakuló közgyűlését 1895. július 14-én tartotta 64 alapító taggal.

Mi volt Adolph Kolping célja? A céhrendszer megszűnésével az iparos legények magukra utalva, nehéz anyagi helyzetben, jó példa és segítség nélkül keresték helyüket. Hidasi Kornél szombathelyi püspök írta Perényi Antal körmendi plébánosnak, aki bejelentette a Legényegylet megalakulását: “Az iparos legények szánandó helyzetét látva meggyőződhetünk arról, hogy a gyárosok és a nagytőke kapzsisága ellen csak erkölcsi és anyagi támogatás mellett tarthatják fenn magukat. Sajnos kell tapasztalnunk, hogy napjainkban az iparos osztály, kivált annak fiatal nemzedéke, nagyon beteg, s hogy az elzülléstől csak a vallásos érzület helyreállítása és fejlesztése óvhatja meg.”

Ezt a feladatot vállalta Adolph Kolping és célul tűzte ki: jó keresztényként, képzett mesteremberként, családapaként, polgárként álljanak helyt az életben. Ehhez kínált a fiataloknak otthont, ahol hasonló korú és felfogású társak között bátorítást és lehetőséget kaptak arra, hogy önmagukat képezzék. A vallásos közösség jó alapot jelentett a családi életre és az otthonteremtésre is. A vidám társaság, a kulturális programok, a színjátszó körök és a dalárdák utat nyitottak a műveltséghez. Több kortársával – többek között Marx Károllyal – ellentétben, a társadalmi viszonyok jobbrafordulását nem az osztályharcos forradalmi mozgalomtól várta, hanem az egyén megváltoztatásában, felemelésében látta a fejlődés kulcsát.

A Körmendi Katolikus Legényegylet is ennek a nemes célnak érdekében alakult és működött, míg a második világháború utáni rendszer szét nem zúzta. A Legényegylet elnöke Perényi Antal plébános, a jegyző pedig Hertner Károly volt. Az egyesület házát 1913-ban vásárolták meg, ahol az iparos legények összejöveteleiket tarthatták és megvalósíthatták terveiket. 1928-ban fiatal legényekből megalakult a “Szent József Cserkészcsapat” Farkas József rk. tanító szervezésével. Ebben az időben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az addigi otthon kicsi, ezért 1930-ben a Legényegylet udvarára az eddigi termekhez újakat építettek. Ekkor alakították ki a 25 méter hosszú és 9 méter széles termet beépített színpaddal és egy eltolható üvegfallal. A színpad alatt öltözők voltak, továbbá két szoba, amelyeket az átutazó legényegyleti tagok számára ingyenes szálláshelynek használtak. A ház felszentelése a Katolikus Nap keretében történt 1930. október 11-én és 12-én. A megújult, szép és tágas otthonnal is rendelkező Legényegylet értékes színi előadásokkal, kultúrestekkel folytatta munkáját. A bevételekből tudták adósságukat törleszteni.

Negyven évnek kellett eltelni a Kolping-mozgalom újbóli megjelenéséig. Az új társadalmi szervezeteket engedélyező törvény 1988 végén jelent meg, s 1989 februárjában már megalakult az első Kolping Család, 1990 novemberében pedig a Magyar Kolping Szövetség. Körmenden 1991. december 1-jén 29 alapító taggal a volt Legényegylet házában megalakult a Kolping Család, amely 32. az országban és első a Szombathelyi Egyházmegyében.

A 140 éves Kolping-mozgalom mindig alkalmazkodott az adott kor kihívásához, aktuális feladataihoz. A legszembetűnőbb változás most az, hogy a “Katolikus Legényegyletek” “Kolping Családdá” alakultak át. Generációkat átfogó szervezet lett, nemcsak fiatalokat, hanem idősebbeket, lányokat és asszonyokat is befogad a társaságba, természetesen változatlan céllal, hogy az egyes emberek nevelésével, “átalakításával” segítsenek a társadalmi viszonyok megváltoztatatásában. Ma is az egyes embereket kell hozzásegíteni egyéniségük kibontakoztatásához.

A Körmendi Kolping Család zászlószentelése 1993. április 13-án volt. A zászlóra felkerült a múzeumban őrzött zászlószalagnak a másolata, amelyet a Legényegylet 25. évfordulójára készítettek. Ezt helyezte el a zászlón Madáchy Károly nyugalmazott igazgató, a Legényegylet utolsó elnöke. A megalakulás és a zászlószentelés idejét rögzítő szalagot pedig Nagy Lajos, a Kolping Család jelenlegi elnöke kötötte fel a zászlórúdra.

A Kolping Család megalakulásának 100. évfordulóját országos ünnepség keretében ülték meg. A Városi Kiállítóteremben a látogatók írásos és képes dokumentumok segítségével megismerkedhettek a Legényegylet múltjával és rövid jelenével. A kiállítás megnyitása után kezdődött a kettős jubileumnak szóló püspöki szentmise. A templomkertben felállított szabadtéri színpadon Honfi József polgármester köszöntő szavaival arra utalt, hogy fontosnak tartja a kolpingi örökséget, amely kapaszkodót nyújthat ebben az elanyagiasodó világban. A színpadon a körmendi, zalaegerszegi, pápai kolpingosok énekes – zenés műsora következett.

A Körmendi Kolping Család 1996. június 29-én ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. E 100 év folyamán, sajnos, 40 éves szünet volt az egyesület életében, de 1991. december 1-jén újra megalakult a Kolping Család, amelyet felvettek a Nemzetközi Kolping Szövetségbe. Ennek köszönhető, hogy testvérvárosi kapcsolat jöhetett létre egy kb. Körmend nagyságú német város – Schlüchtern – Kolping Családjával.

Néhány adat a városról:

Schlüchtern a Kinzig folyó völgyében, lomberdők között fekszik. A legközelebbi nagyobb városa Fulda, mintegy 30 km távolságra van. A város a 8. században alapított bencés kolostor körül jött létre.

A reformáció idejében a Felső-Kinzig völgy evangélikus lett, és a Hanauer grófok tulajdonába került, A kolostorépületet később gimnáziumnak használták. A Szent Mihály tiszteletére szentelt evangélikus templom már 1100-ban állt és eredetileg a kolostorhoz tartozott. A harmincéves háború idején sokat szenvedett és a 19. században átépítették és megnagyobbították, negyven évvel ezelőtt pedig a templom belsejét újították fel.

A reformáció után mintegy 300 évig nem volt a városban katolikus közösség. 1903-ban építettek Szent Bonifác tiszteletére templomot, neo-román stílusban. Ezt bontották le 1961-64 között és épült meg a mai templom, majd 1980-ban a torony is.

Népes zsidó közösség is volt a városban, amelyet a katolikus templom közelében 1898-ban épült zsinagóga is bizonyít. A hitleri időben ezt felgyújtották, és a háború után építették újjá. Ma kultúrteremként használják.

Schlüchtern jelentős iskolaváros: gimnáziumától kezdve a fogyatékosok számára épült iskoláig mindenfajta iskola megtalálható a városban. A 250 ágyas modern kórháza nemcsak a városnak, hanem a környéknek is kórháza.

Schlüchterntől mintegy 5 km-re emelkedik 400 méter magasságban a Brandenstein vár. A vár urát már az 1278-ból származó okirat is említi. A jelenlegi “vár-úrnő” Zeppelin grófnak – a léghajó feltalálójának unokája.

A schlüchterni Kolping Család nyolc fős csoportja 1995. október 28-án látogatott el Körmendre. Ez a látogatás éppen akkor volt, amikor Körmenden dr. Batthyány-Strattmann László születésének 125. évfordulójára emlékeztünk. A vendégek örömmel vettek részt az ünnepi püspöki szentmisén, majd városnézés következett, a Kolping-teremben pedig baráti beszélgetésre került sor. Gazdag élménnyel tértek vissza, amit az is bizonyít, hogy 1996. június 29-én újra meglátogattak bennünk. A Kolping Család ekkor ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A vendégek résztvettek ezen az ünnepségen.

Többszöri meghívásuknak tettünk eleget, amikor Körmendről 18 fős Kolping-csoport látogatott el hozzájuk 1997. július 25-én. Egésznapos utazás – majdnem 1000 km-es autózás – után érkeztünk Schlüchternbe. Családoknál helyeztek el bennünket, három fiatal pedig a brandensteini várban kapott szállást. Szombaton ismerkedés, városnézés, délután szentmise volt, este pedig grillparty a brandensteini vár udvarán. A “fiatalok” gyalog mentek fel a várba, a többieket pedig busz szállította oda. A hangulatos estén a schlüchterni Kolping Család zenekara szórakoztatta a vendégeket. Gitáros műsort adtak a körmendi fiatalok is, majd magyar nótákat próbáltak megtanítani a németekkel (nem nagy sikerrel, de annál vidámabb hangulatban).

A látogatás másik fénypontja a vasárnapi szentmise volt. Az olvasmányok és a hívek imádsága két nyelven hangzottak el, majd a szentmise végén németül és magyarul énekeltük el a Kolping-éneket.

Délután fuldai látogatás következett. Ez a város a német kereszténység központja. Itt tartják a összejöveteleiket a német püspökök. A dómban található Szent Bonifácnak, a német nép vértanú apostolának a sírja. A dóm mellett van a Szent Mihály-templom, amely Németország második legrégibb temploma.

Akkor még nem gondoltuk, hogy nem ők látogatnak el Körmendre, hanem újra mi megyünk el hozzájuk. Erre az alkalmat az adta, hogy 2000. májusában ünnepelte a schlüchterni Kolping Család alapításának 75. évfordulóját. Többszöri meghívásnak tettünk eleget, amikor 2000. május 19-én 18 tagú csoporttal indultunk el hozzájuk. Este lett mire megérkeztünk. A régi meleg szeretettel fogadtak bennünket. Szintén családoknál kaptunk szállást. Szombaton került sor a fuldai látogatásra, vasárnap pedig az ünnepi megemlékezésre. Több helyről érkeztek küldöttek, akik zászlókkal vonultak be a templomba. A tartományi Kolping-prézessel misézett a körmendi kanonok és a nyugalomban lévő schlüchterni plébános. Szentmise után a plébánia közösségi házában volt az ünnepi gyűlés, amelyen felszólaltak a meghívott vendégek, köztük a körmendi Kolping Család elnöke is. Megköszönte a meghívást, beszámolt a Kolping Család életéről, munkájáról, a két Kolping Család baráti kapcsolatáról. A 75 éves jubileum emlékére a schlüchterni Kolping-zászlóra felkötöttük nemzeti színű szalagunkat.

Ezután még ellátogattunk a szomszédos Steinau városba. Történelmi épületei mellett érdekessége a településnek, hogy itt születtek a Grimm testvérek. Érdekes szoborcsoport emlékezik meg róluk.