(1841–1922)

75 évvel ezelőtt, 1922. július 14-én halt meg Perényi Antal római katolikus plébános, aki 50 éven át volt Körmend lelkipásztora. Maradandó nyomot hagyott ez a hosszú működése nemcsak az egyházközség életében, hanem magában a városban is. Sírja a körmendi temetőben van, a főút végén, a nagy kereszttől balra. Ezen az évfordulón megérdemli, hogy röviden megemlékezzünk róla.

Rövid életrajzi adatai: 1841. május 11-én született Vaskeresztesen Poller Pál és Májrics Mária jobbágy szülőktől. A gimnáziumot Kőszegen, a 7-8. osztályt - mint kisszeminarista - Szombathelyen végezte. A teológiát Bécsben, a Pázmány Péter által alapított szemináriumban, az un. Pazmaneumban végezte el. 1864. július 10-én szentelték pappá. Papi szolgálatát Zalaszentgróton kezdte, ahol Batthyány Zsigmond grófnál nevelő volt 1864-69-ig. Ezután a szombathelyi szemináriumban mint prefektus működött, l870-71-ig pedig karkáplán volt. 1871. november 8-án meghalt Gergácz György körmendi plébános, utóda lett Perényi Antal 1871. december 3-án.

Tevékenyen igyekezett bekapcsolódni a város életébe. Legfőbb törekvése volt az iskolák bővítése és korszerűsítése. A tekintélyes egyházi javadalom jelentős részét fordította erre a célra. Mielőtt Körmendre érkezett, épült meg a régi, dűlőfélben lévő iskola helyén az emeletes, négy osztálytermes iskolaépület a templom mellett. 1861-ben kezdték el építeni. A befejezés időpontja nem állapítható meg pontosan, de 1865-ben már elkészült. A szép épület létrehozása nagy áldozatot követelt a város katolikus adózóitól.

1870-ből maradt fenn Gergácz György plébános részletes leírása az iskolai viszonyokról. A körmendi plébánián 3 népiskola létezik, a körmendi, a horvátnádaljai és a felsőberkifalui. A körmendi “mind külső díszére, mind belső célszerű elrendezésére nézve kitűnőnek mondható”, van hozzá 3 szobás főtanítói lakás, 1-1 altanítói lakószoba. Négy tanteremmel rendelkezik. A “nádallai iskola” tanterme az iskolaköteles gyermekek megszaporodása miatt már kicsi, de egy szoba átalakításával a gond megoldható. A felsőberki iskola új épület, száraz, világos... “az uralkodó szegénység miatt rendes és szabályos padokkal még nincs ellátva.”

Ez volt az iskolák helyzete, amikor Perényi Antal átvette a plébánia vezetését. Igen nagy vállalkozás volt a leányiskola megépítése. Az épületben a leányosztályokat helyezték el. A tanítás 1907 őszén kezdődött meg az új, 6 tantermes iskolában, de az épület teljesen 1908 tavaszára készült el. A soproni Isteni Megváltóról elnevezett nővérek rendjének ajánlották fel tanításra az iskolát, de azok rendtagok hiányában nem tudták vállalni, így újabb tanítói állásokat töltöttek be.

Elkészült Horvátnádalján is az új iskola, s ugyancsak új iskolát kapott Alsóberki is, tanítólakással.

Perényi plébánosnak gondja volt a katolikus egyesületekre. Az ő szorgalmazására jött létre a Katolikus Legényegylet, a mai Kolping Család elődje, 1896-ban. A zászlószentelési ünnepről előkerült egy fénykép, amelynek tanúsága szerint a szentelés a vár udvarán történt 1901. szeptember 22-én fényes külsőségek között. Perényi plébános végrendeletében is megemlékezik a Legényegyletről és bizonyos összeget hagy rá.

A Katolikus Nőegyletet szintén támogatta. Végrendeletében írja: “A körmendi róm. kath. nőegyletnek alapítványul 2000 kor. azaz kétezer koronát a felállítandó szegények ápoldára a kat. nőegyletnek alapszabálya 2. §. szerint hogy ezen ápoldában a kat. szegény férfiak és nők kath. módon élhessenek a sz. keresztről nevezett apáczák felügyelete alatt. 3500 koronát már életemben adtam a kath. nőegyletnek ezen cél valósítására, ezen összeg kamatok kamatjára adassanak, míg ezen összegből, esetleg mások ajándékozása által felállítható lesz az ápolda, Körmend városa is megszabadul a szegények egy részének ellátásától.”

Szívügyének tekintette plébániatemplomának nemcsak karbantartását, hanem szépítését is. 1892-ben új orgona építését kezdeményezte, és erre a célra 500 koronát adományozott. Ezt a pénzt évente gyarapította a körmendi takarékpénztár. Eladták a régi sípokat és így néhány év alatt összegyűlt a szükséges pénz. Perényi plébános 1909-ben rendelte meg az új orgonát a pécsi Angster és Fia Orgona és Harmónium Gyár Rt-től. Az orgona 1910-ben készült el. Az orgonán kívül a templom berendezéseit is megújította. Saját maga mondja: “Nincs a templomnak tárgya, amely új nem volna.”

Ő kezdte írni a Historia Domus-t, amelyet egy vázlatos plébániatörténettel indít. Foglalkozott helytörténeti kutatással is. Körmend és főképpen a templom történetével kapcsolatos kutatásainak eredményeit a Szombathelyi Újságban tette közzé 1897-ben.

A kor szokása szerint csaknem minden társadalmi egyesületnek tagja volt. Nagy érdemei voltak a mezőgazdaság fejlesztésében. Különösképpen a gyümölcsnemesítés terén ért el Körmend határán túli sikereket. Az 1884-ben megjelent Album szerint “mint a megyei gazdasági egyesület egyik legbuzgóbb tagja, kiváló munkásságot fejt ki a gyümölcstermelés terén, s mint pomologus messzi vidéken ritkítja párját. Érdemei a kiállításokon bronzéremmel és arany-oklevéllel lőnek kitüntetve.”

Az ő idejében a magyarországi kereszténység 900 éves jubileumát országszerte fényes ünnepségsorozattal tették emlékezetessé. Ennek részeként tartották meg a millenniumi zarándoklatot 1900. október 14-én. Az ünnepség a piactéren volt.

Munkásságát különböző kitüntetésekkel, elismerésekkel díjazták: 1904-ben dersi c. préposttá, 1907-ben kerületi esperessé, tanfelügyelővé és a Vigilantia-bizottság tagjává, 1912-ben a Ferenc József-rend lovagjává nevezték ki.

Utóda így írt róla: “Régi szabású ember volt, aki nehezen értette meg a forradalmak pergőtűzében kialakuló új világot, de igazi papi ember volt, nagyon szellemes magyar úr.” Egyik ma is élő hozzátartozója írja: “Nem hiszem, hogy Körmend és a körmendi rk. egyházközség sok ilyen említésre méltó kiváló személyiséggel büszkélkedhet, vagy ha igen, Perényi Antal is közéjük sorolandó.”